a nagycsaládosok szivárvárány egyesülete alapszabálya

(A 2024. február 15. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

A Nagycsaládosok Szivárvány Egyesülete összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát

Az egyesület adatai

Az egyesület neve: Nagycsaládosok Szivárvárány Egyesülete
Az egyesület székehelye: 8230. Balatonfüred, Kossuth L. u. 3.
Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi+

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

Az egyesület célja:
- Az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése a társadalom tagjaiban és a közvélekedésben.
- A nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata.
- A nagycsaládosok egymást segítő közösséggé szervezése.
- Széleskörű megismertetése azoknak az értékeknek, melyek a családok egységét, stabilitását támogatják.
- Felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyek a családokhoz és a nagycsaládokhoz fűződnek,
- Az élet tiszteletben tartására nevelés és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése,
- Humán-szociális tevékenység folytatása,
- Az egyesület fiataljai önszerveződésének elősegítése és támogatása (kulturális, sport és egyéb rendezvények).
- Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúság érdekképviselet.
- Gyermekes családok, illetve a nők és férfiak, valamint a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, sport szeretete, rekreáció.
Az egyesület tevékenysége:
- Szakmai megbeszélések, fórumok, klubok, továbbképzések, előadások, gyakorlati bemutatók szervezése és lebonyolítása.
- Szorgalmazza és segíti a helyi nagycsaládosok beilleszkedését az Egyesületbe.
- Javaslatokat terjeszt elő az illetékes helyi, megyei, regionális állami és társadalmi szervekhez a nagycsaládosokat, a családokat, gyermekeket érintő ügyekben
- Elősegíti a nagycsaládosok valós társadalmi helyzetének felmérését és bemutatását,.
- Figyelemmel kíséri a család-, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó jogszabályok adta lehetőségeket, és erről a tagokat tájékoztatja.
- Közvélemény-formálás a sajtóval, különféle szervezetekkel és fórumokkal történő rendszeres kapcsolattartás segítségével.
- Programszervezés, különös tekintettel a testi-lelki prevenció, a sport, a kulturálódás és ismeretszerzés területére.
- Belföldi és külföldi intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel, klubokkal, valamint a külföldön élő nagycsaládosokkal és azok szervezeteivel való történő kapcsolatok kialakítása és az együttműködésből adódó lehetőségek kihasználása. Pályázatokon való részvétel.
- Érdek-képviseleti feladatkörben illetékes szervekhez történő javaslatok előterjesztése és egyedi kérelmek támogatása.
- Jótékony célú akciók szervezése és lebonyolítása. előadások, gyakorlati bemutatók szervezése és lebonyolítása.
- Pályázatokon való részvétel.
- Tagjai részére üdülési, sport- és szabadidős tevékenységek biztosítása, az egészséges életmód megteremtésének segítése, támogatása – életmód-, sport- és szabadidős programok, táborok, valamint utazások szervezése és lebonyolítása.
- Ellátja az érdek-képviseletet a térségi, megyei, regionális, nemzeti és nemzetközi szervezetek között.
- Helyi és térségi jellegű közösségépítő és -fejlesztő, humánerőforrás-fejlesztő tevékenységet végez.
- Kiadványokat, publikációkat jelentet meg, tapasztalatcserét kezdeményez és szervez.
- Céljai megvalósítása érdekében az érdekeltségi körébe tartozó területeken forrásokat és támogatásokat gyűjt.
- Képviseli a szervezet tagjainak érdekeit.
- A szervezet tevékenységeit állandó telephelyen, mobil és/vagy állandó iroda létrehozásával látja el, kiépíti a feladatai ellátásához szükséges infrastruktúrát, aminek érdekében saját vagyont is felhalmozhat.
- Az Egyesület együtt kíván működni, illetve önkéntes szövetségre léphet minden olyan hazai és külföldi szervezettel, amelynek célja az alapszabályban foglaltakkal azonos vagy hasonló. Céljai megvalósításának érdekében más társadalmi szervezetekhez csatlakozhat. Az Egyesület a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) tagszervezeteként működik.

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:
[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

	Közhasznú tevekenység	Közfeladat	Jogszabályhely
1.	Családsegítés, családok számára jogi és szociális ügyekben segítségnyújtás	jogsegély nyújtása, ismeretterjesztő anyagok megjelentetése	A szociális igazgatásról szóló 1997. évi III. törvény 57. § e) pontja, mely a szociális alapszolgáltatások közé sorolja a családsegítést, míg az 56. § kimondja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások ellátása állami/önkormányzati feladat. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 31. §-a, mely a személyes gondoskodás igénybevételéről rendelkezik. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 6. §-a, mely állami feladatnak írja elő a családbarát szemlélet kialakítását, továbbá azt, hogy a családok minél egyszerűbben jussanak hozzá az őket megillető szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz.
2.	Családi életre nevelés	előadások, kiadványok szerkesztése, programok szervezése	A feladat alaptörvényi alapja: Atv. VI. cikk; A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 3. § (2) bekezdés kimondja, hogy az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése pedig állami feladatként határozza meg az alapfokú és középfokú oktatás biztosítását (melynek tárgya a fenti ismeretanyag is).
3.	Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet	kapcsolattartás más szervezetekkel, állami szervekkel, kérdések, problémák jelzése, jogsegély, tanácsadás, előadások, programok szervezése	E feladat alapja az Alaptörvényben is megtalálható: Atv. XVIII. cikk (1) bekezdés, mely a gyermekek foglalkoztatásának tilalmáról szól. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. §-a, mely a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait sorolja fel. (A 2011. évi CLXXXIX. törvény az önkormányzatokról 13. § 8. pontja utalja az önkormányzatok feladatai közé a gyermekjóléti szolgáltatások ellátását.) Az 1997. évi XXXI. törvény 11. § (1) bekezdése mondja ki a gyermeki jogok védelmét; a 12. § (2) bekezdés a szülő jogát rögzíti, mely szerint gyermeke neveléséhez segítséget, a gyermeke nevelését érintő ellátásokról pedig tájékoztatást kaphat. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 13. §-a, mely a kiskorú gyermek jogát mondja ki a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez, fejlődéshez, családban való nevelkedéshez.
4.	A munkaerőpiacon a hátrányos helyzetű rétegek, különösen a gyermeket nevelők segítése	jogi és szociális kérdésekben segítségnyújtás, kiskorú gyermekek napközbeni gondozása és felügyelete	E feladat alapja is az Alaptörvényben található: XVIII. cikk (2) bekezdés, mely kimondja a fiatalok és szülők munkahelyi védelmét. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 2011. évi CCXI. törvény preambuluma, mely kimondja, hogy az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését; a 4. § (2)-(3) bekezdése, mely állami feladatként írja elő a kiskorú gyermekek napközbeni gondozását, felügyeletét, hogy ezzel a szülők munkavállalását segítse.
5.	Egészségügyi felvilágosítás	előadások, kiadványok szerkesztése, programok szervesztése, különböző fórumokon ismeretterjesztési tevékenység, tanácsadás	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontja a helyi önkormányzatok feladatai között sorolja fel az egészségügyi alapellátás biztosítását; Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. § (2) bekezdés ba) pontja pedig az alapellátás egyik céljaként határozza meg az egészségügyi felvilágosítás biztosítását.
6.	Környezeti nevelés	előadások, kiadványok megjelentetése, programok szervezése	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (1) bekezdés 11. pontja a helyi önkormányzati feladatok között sorolja fel a helyi környezet- és természetvédelmet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény határozza meg ezen_kívül a természetvédelemmel kapcsolatos nevelés kereteit.
7.	Fogyasztóvédelmi ismeretterjesztés	jogsegély, ismertetők megjelentetése	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17. § (2) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat, melyet [17. § (5) bekezdés] pl. egyesületekkel együttműködve lát el.
8.	A gyermek(ek)et nevelő nők és férfiak, illetve más hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése	tanácsadás, kiadványok szerkesztése, jogsegély nyújtása	Az Alaptörvény L. cikke, illetve a XV. cikkének 3. pontja; A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén, továbbá a 15. §-a, mely a gyermeket nevelő szülők fokozott védelmének a kötelezettségét mondja ki a foglalkoztatás terén.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www...........................hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblánbiztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 1. napjáig a www.…..... .hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31.napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

Tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony Megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:
- A tag kilépésével.
- A tag halálával.
- A tag kizárásával.
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

Az egyesület tagja jogosult:
- az egyesület tevékenységében részt venni
- az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
- a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
- az egyesület irataiba betekintetni
- arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja:
- Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
- Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
- Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
- Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

A egyesület szervei

Az egyesület szervei:
- Közgyűlés
- Elnökség

A Közgyűlés

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály módosítása;
- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
- az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
- az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
- közhasznúsági melléklet elfogadása;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
- az egyesület nevét és székhelyét;
- a közgyűlés helyét és idejét;
- a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
- a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
- határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.[Ectv. 37. § (3) a) pont]

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

Az Elnökség

Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
- a megbízás időtartamának lejártával;
- visszahívással;
- lemondással;
- a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
- mely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]
Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:
Sándor Katalin (anyja születési neve, lakóhelye)

Az elnökség tagjai:
Hessz Tiborné, 8233. Balatonszőlős, Cserényhegyi út 17.
Szakonyiné Sárdi Szabina, 8230. Balatonfüred, Gombás köz 3.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
- az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
- az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
- az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- a tagság nyilvántartása;
- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
- a tag felvételéről való döntés.
- döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal. [Ectv. 37. § (3) a) pont] ítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Záradék:

Az alapszabály módosítása során a tagok a www.birosag.hu honlapon található ún. okirat sablont, illetve annak rendelkezéseit alkalmazta, azt vette alapul, így a létesítő okirat teljes körű és átfogó módosítására került sor, tekintettel a jogszabályi környezet időközben történt jelentős megváltozására is. A megváltozott bekezdések külön kiemelésére ez okból nem került, nem is kerülhetett sor. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, ezért aláírásommal ezt is igazolom.

Kelt: Balatonfüred, 2024. év. február 15. napján